Az új esztendő a nyugdíjasok és a nyugdíjba vonulók életét sem hagyta érintetlenül. Íme, a legfontosabb tudnivalók.
– 2010. január 1-jétől 4,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. A nyugdíjba vonulás idejétől függően korrekciós emelés is történt, fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár, az 1952. január 1-je előtt születettek esetében azonban marad a betöltött 62. életév – összegezte a változásokat a Magyar Távirati Iroda által közreadott híranyag.
Az a bizonyos nyugdíjemelés
A 4,1 százalékos nyugdíjemelés mintegy 2 millió 657 ezer embert érint, az emelés átlagos mértéke 3452 forint. – Azok részesülnek emelésben, akik bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenység után járó öregségi nyugdíjat, szolgálati nyugdíjat, polgármesteri öregségi nyugdíjat és közszolgálati járadékot kapnak, illetve rehabilitációs járadékot, rokkantsági, baleseti, özvegyi, szülői nyugdíjat kapnak, árvaellátásra, baleseti hozzátartozói nyugdíjra jogosultak – olvashatjuk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján. – Szintén 4,1 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi nyugdíj, a munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a baleseti járadék összege is.
A nyugdíjemeléssel kapcsolatos kritikai észrevételek között visszatérő érv, hogy évek óta csökken a nyugdíjak reálértéke. Ennek oka, hogy az inflációt követő nyugdíjemelés mellett megszűnt a 13. havi nyugdíj, nőttek a rezsiköltségek és a fogyasztási cikkek árai.
Korrekciós nyugdíjemelés
Nem emelkedik januártól az idei évben megállapítandó öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege. Így ez év januártól az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, az árvaellátás minimuma 24 250 forint.
Az ellátások emeléséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból gondoskodik, tehát az érintett nyugdíjas vagy járadékos személynek külön kérelmet nem kell benyújtania.
A levelet olvassa el figyelmesen, elejétől végéig, mert több hasznos tudnivalót is találhat benne!
Változó nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében továbbra is a betöltött 62. életév marad, a változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap;
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév;
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap;
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév;
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap;
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt beöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Előrehozott öregségi nyugdíj
A módosított jogszabály szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, és nem áll meghatározott biztosítási jogviszonyban.
A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettségvállalásról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási szervet.
Munka nyugdíj mellett
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény január 1-jei változása értelmében nem kell szüneteltetniük a keresőtevékenységet azoknak, akik 2008. január 1-je előtt lettek jogosultak a korhatár alatti öregségi nyugdíjra.
Forrás: Ötvenentúl.hu